Bátran írjátok le ...

Bátran írjatok bele Ti is, ez egy olyan blog, amelyet közösen szerkesztünk.
(NEM KELL REGISZTRÁLNI sem!)Minden gondolat tőletek egy lélekölelés az olvasóknak...

2011. október 30., vasárnap

Boldog vagyok...?


Ki merjük mondani, hogy boldogok vagyunk?
Állandóan várunk valamit, amitől kiteljesedhet a boldogságunk?
Miféle hozott és szerzett dolgok gátolnak minket ebben a felszabadult érzésben?
Látszik valakin, ha boldog?
Aki sokat mosolyog, az boldog?
Mit gondoltok? 
Boldogok vagytok?

2011. október 29., szombat

Pihenni, lazítani


El tudjuk engedni magunkat?
Megérdemeljük az ellazító pillanatokat?
Milyen módszereitek vannak a valódi pihenésre?
Mi van, ha csak kicsi időt tudunk rá szakítani?
Egyedül is ki lehet kapcsolódni, vagy csak társaságban?
Mi jut eszetekbe a pihenésről, lazításról?

2011. október 27., csütörtök

Egyensúly


Szükségünk van egyensúlyra?
Miért van úgy, hogy csupa pozitív dolog történik velünk és 
hirtelen kapunk egy igazi arculcsapásos negatív élmény?
Ha csak adunk és nem kapunk, kibillenthet minket?
A sok munka utáni megpihenés egyensúlyt teremthet újra életünkben?
Mik a tapasztalataitok?

2011. október 25., kedd

Félelmeink


Félünk. Helyzetektől, állatoktól, emberektől...
Nem akarok félni, a lelkem mégis fél.
Jó, ha szembenézünk félelmeinkkel?
Vállaljuk, ha félünk valamitól, vagy valakitől?
Esetleg leplezzük, hogy a külső szemek erősebbnek, sebezhetetlenebbnek lássanak minket?
Átadhatjuk gyermekeinknek félelmeinket?
Létezik olyan ember, aki valóban nem fél?

2011. október 23., vasárnap

Magányosság


A magányosság és az egyedüllét ugyanazt az állapotot takarja?
A magányos ember falakat épít maga köré, mely mögé senkit sem enged be?
Élhetünk társas magányban is?
Miért vesszük oly nehezen tudomásul ezt az állapotot?
Hogyan tudunk innen kitörni?
Mit gondoltok?

2011. október 20., csütörtök

Mit csinálok rosszul?


Levelet kaptam. Írója segítséget kér:
"Azt mondják nem szabad panaszkodni,mert avval a negatív energiákat
erősítjük,és azt tudatosítjuk magunkban amit nem kéne!
De én már néha annyira bepánikolok,hogy nem tudom, hogy hogy húzzam ki belőle magam!
Mindenben áll a pénzünk (ház, nyaraló...hiába próbáljuk, nem sikerül
eladni...) és a kezünkben nincs semmi. Az egész napom avval telik, itt
bent a lelkemben, miközben csinálom a dolgaimat,hogy vívódok. 
Azt mondják nem szabad panaszkodni,mert avval a negatív energiákat
erősítjük,és azt tudatosítjuk magunkban amit nem kéne!
Aggódásaimat és félelmeimet próbálom legyőzni, ideig óráig ez valahogy
sikerül is, aztán kezdődik elölről.

Eszembe jutnak azok az idők, amikor  a párommal voltak nehézségeink,
mikor akkora hitem és meggyőződésem volt,hogy minden rendbe jön
köztünk. De azt az érzést ide a pénzhez nem tudom áttenni! 
Lehet ,hogy itt is az kéne ,mint akkor ,de ott egy emberről beszéltünk ,
akit ismertem, akinek lelke van,aki érez ,aki él! 
Nem tudom a pénzhez hasonlítani!

Én már annyi ilyen dolgot elolvastam és csinálom és már ebbe fogok
beleőrülni, hogy mindig azt keresem mit csinálok rosszul. Persze a
gondolataimat is felülvizsgálom folyamatosan,és ez így megy reggeltől
estig. Nem tudok kiengedni,miközben a család előtt a hiper pozitív
arcomat mutatom,ami néha az is valójában. De egyetlen pici  pici negatív
dolog, mondjuk hogy téli gumit kell venni az autóra (miből?!), már ki is billent a
jól felépített mérleg egyensúlyomból,ami anélkül is labilis volt!

Bánt az is ,hogy én magam hogy a fenében járulhatnék hozzá a családi
költség vetéshez. Vidéken élünk, a környéken semmi állás,és milyen
állás,főleg manapság,48 évesen!

Tudnék panaszkodni orrba-szájba de tényleg a jóra akarok
összpontosítani,de annyira fáradt vagyok már ettől,hogy csak na!!!
Segítsetek nekem,kérlek!"

2011. október 18., kedd

Izgalom...és én


Mi jut eszetekbe, ha meghalljátok ezt a két szót:
izgalom és én?
Egy múltbeli történet? Egy pillanat a mostban?
Vagy valamilyen izgalmas dolog, amit a jövőben reméltek?
Mi ugrik be elsőnek?

2011. október 16., vasárnap

Hazugság...?


Mindig az igazság útján haladunk?
Teszünk különbséget hazugság és hazugság között?
A füllentés vagy a kegyesnek mondott hazugság megbocsájtható?
Kergethetünk illúziókat hazugság várainkkal?
Mi van, ha ledől ez a vár körülöttünk?
Mit gondoltok?

2011. október 14., péntek

Férfi és nő közti barátság


A fizikai vonzás hoz össze két különböző nemű embert?
Tudnak egymásra barátként és nem nőként vagy férfiként tekinteni?
Működhetnek a kapcsolatok, melyek szerelemnek indultak, de egy bizonyos ponton elhangzik a mondat: "Legyünk csak barátok!"
Létezhet barátság férfi és nő között?
Mik a tapasztalataitok?

2011. október 13., csütörtök

Elszakadni otthonról


Felnőnek a gyermekeink.
Felnőttünk mi is egyszer...
Egyre kevesebbet vannak otthon, egyre inkább érezzük, hogy már nélkülünk is megállják a helyüket az életben.
Egy nap, azt vesszük észre, hogy már nem velünk élik a mindennapjaikat.
Hogy éltétek, vagy élitek meg ezt az elszakadást?
Hogy élitek meg TI, gyermekeink, hogy elhagyjátok a szülői házat?

2011. október 10., hétfő

Különleges természetesség...?


A különlegességednek, amit belül a lelked érez, természetesnek kell, lennie számodra.
Vigyázz, hogy nehogy elválasszon az emberektől! 
Ha nagyon másnak éreznek, akkor, 
bár talán csodálnak ,de nem fogadnak maguk közé, mert más vagy, máshová tartozol. 
Érdekes gondolatra leltem...
 Milyen gondolatokat ébreszt bennetek?

2011. október 6., csütörtök

Megérzés vagy vonzás?


Néha zavarba jövök a saját gondolataimtól.
Egy esemény az életemben azért következik be, mert vonzottam?
Néha eszembe jut valami vagy valaki.
Rövid időd belül meg is jelenik az életemben.
Most ezt megéreztem, működött az intuícióm vagy bevonzottam?
Ti hogy élitek meg ezeket a dolgokat?

2011. október 4., kedd

Minden szétesett...


Úgy látszott minden rendben, működnek a dolgok.
Éltem, élveztem, belesimultam a jó érzésbe, végre én is fürödhetek az élet fényében.
Alig hittem...
Aztán hirtelen minden szétesett.
Nem értem, összezavarodtam...hiszen én mindent megtettem...
Nem is tudom, van e erőm újra felállni...

2011. október 2., vasárnap

Szeretni magunkat


Sorra felmerül az írásokban, hozzászólásokban, hogy 
fontos, hogy szeressük magunkat.
Na, de hogyan?
Ha eddig csak kritikus szemmel tudtunk a tükörképünkre nézni, akkor hirtelen, hogyan tudnánk változtatni ezen?
És ez még csak a külső énünk.
Hogy tudjuk elfogadni, megszeretni a lelket, aki bennünk lakik?
Hogy gondoljátok?