Bátran írjátok le ...

Bátran írjatok bele Ti is, ez egy olyan blog, amelyet közösen szerkesztünk.
(NEM KELL REGISZTRÁLNI sem!)Minden gondolat tőletek egy lélekölelés az olvasóknak...

2011. szeptember 29., csütörtök

Tervek


Nem volt jó hangulatom.
Fékezett az élet bennem. Nem volt kedvem semmihez.
Valahonnan a szemembe sütött egy kis reménysugár.
Lehet, hogy csak remény, nem is a valóság...
Kezdek tervezgetni, gondolataim elkezdenek egységet alkotni.
Még a kedvem is jobb.
De mi van, ha mindez valóban csak egy reménysugár volt?

2011. szeptember 28., szerda

Segíteni...?


Szeretnénk egy ismerősünknek, barátunknak segíteni. 
De valamilyen oknál fogva nem járunk sikerrel.
Pedig azt mondja, hogy szüksége van a segítségünkre.
De nem megy...
Feladjuk, vagy ne?
Van, akiben túl is buzog a segíteni akarás.
Mi a jó megoldás? 
Segítsünk vagy ne?

2011. szeptember 26., hétfő

Jó érzés...


Amikor áprilisban elindult ez a blog, még álmodni is alig mertem arról, hogy ilyen gyorsan elérjük a 10000 lélekölelő olvasót.
Hittem benne, hogy szükség lehet egy ilyen helyre, ahová nem véletlenül találnak el az emberek...
Olyan ez számomra mint egy varázslat. 
Megható és hitet adó...milyen értékes emberek vannak a világban elbújva...
Csodás gondolatokat adunk és kapunk egymástól, néha lelket simogatnak, néha megráznak...
De mégis így vagy úgy segíthetnek minket, ha ki tudjuk nyitni a lelkünket is.
Köszönöm nektek lélekölelők, hogy vagytok!

2011. szeptember 23., péntek

Én vagy az egom?


Sok helyről halljuk, hogy ne legyünk egoisták.
Amikor valamire büszkék vagyunk, amit elértünk, akkor az az egonknak fontos?
Ha büszkék vagyunk a teljesítményünkre, akkor az már egoizmus?
Létezik egy egészséges egyensúly?
Ha szeretjük magunkat, az is egoizmusnak számít?
Mit gondoltok?

2011. szeptember 20., kedd

Írni vagy beszélni...?


Egyszerűbben írjuk le érzéseinket valakinek, minthogy szemtől szembe mondnánk?
Milyen okok miatt vesszük inkább a tollat kezünkbe?
Talán, mert nem látjuk a reakcióját a partnerünknek, és ez segít, hogy megszakítás nélkül elmeséljük valamit?
Vagy mert nem tud közbeszólni, félünk attól, hogy elveszítjük mondanivalónk fonalát?
Zavarban lennénk? 
Összeszedettebbek vagyunk, ha magunkban vagyunk?
Kell ezen változtatni?

2011. szeptember 16., péntek

Köldökzsinór


Valójában mikor szakad el köldök zsinór köztünk és a gyermekünk között?
Akkor, amikor a születés pillanatában átvágják?
Természetes folyamat az elszakadás, vagy megkínlódunk vele?
Ha korán történik meg elveszíthetünk valamit?
Mit gondolnak erről a szülők, és vajon mit gondolnak a gyermekek?
Ez az elszakadás egyben elengedés is?

2011. szeptember 13., kedd

Felnőttem...?


Egy lélekölelő társunktól kaptam egy levelet. 
Kiemelnék belőle egy részletet(természetesen az ő beleegyezésével).
El lehet rajta töprengeni...
Gondoltam együtt átbeszéljük a felvetett problémát, hátha tudunk rajta segíteni.
"26 éves lány vagyok. Hosszú évek óta van egy szerelmem. Kapcsolatunk nagyon harmonikus, de alapvetően még mindig, mindketten a szüleinknél élünk.
Felvetődött a házasság, gyermek vállalás kérdése.
Félek a változástól! 
Nemcsak ebben a dologban, hanem az életem minden területén.
Ha férjhez mennék, el kellene szakadnom otthonról...Sírnom kell, ha erre gondolok...
Gyermeknek érzem még magam...
Ha családot alapítanék, akkor fel kellene nőnöm! Nem akarok!!!"
Mit gondoltok, mit tanácsolnátok ennek a lánynak?

2011. szeptember 9., péntek

Fészkünk


Számít, hogy milyen a mi kis fészkünk, lakásunk, házunk?
Mennyire tükrözi jelenlegi életünket?
Most ne az anyagi vetületekre koncentráljunk, hanem az apró kis titkokra, amitől egy lakás otthonná válik.
Lehet, hogy a lakásunk nem otthonos, mégis a mi pozitív energiáinktól feltöltődik?
Milyen lakókörnyezet kell nektek ahhoz, hogy otthonotokba lépve békességet, megnyugvást érezzetek? 

2011. szeptember 7., szerda

Irányítás

Fontos, hogy úgy érezzük, hogy minden szál a mi kezünkben fut össze?
Jó, ha az élet minden területén mi irányítunk? 
Mi történhetne, ha mernénk hátrébb lépni és engedni, hogy életmesénk fejezetei irányításunk nélkül alakuljanak?
Van különbség az agy irányítása és a lélek irányítása között?
Mit gondoltok?

2011. szeptember 5., hétfő

Nem tudok örülni semminek...?


Egy lélekölelőnktől kaptuk ezt az írást a betegségek lelki eredete oldalunkra. 
Gondoltam kiemelem ide, mert olyan téma, amit érdemes megbeszélnünk:
"Sziasztok! Nekem a nagymamám hunyt el lassan két hónapja. Ő volt a mindenem és Én Neki a kedvenc unokája. Azóta folyamatosan a halál gondolata foglalkoztat. Mi lesz Velem, ha a párom előbb hal meg, vagy a szüleim, nem szeretnék megöregedni. Nem tudom élvezni az életet. Értek sok traumák, amiken úgy érzem, hogy átestem....vagy mégsem? Igen-igen van migrénes fejfájásom, hányingerem....olvastam is, hogy ennek mi a lelki oka. Olyan mindennapos anyukának érzem magam. Nem tudok örülni semminek. Valami segítséget kérnék, hogy ismét feleség és boldog anyuka lehessek."
Minden gondolatot szeretettel várunk! (lÉlek)

2011. szeptember 2., péntek

Türelem...?


"A türelem fontos dolog, mondhatni az egyik legfontosabb emberi erénynek.
De vajon tudjuk e, hogy meddig kell annak lenni, 
és mikortól számít a várakozó álláspont tehetetlenségünk leplezésének, vagy lustaságnak...?"
Az egyik közösségi oldalon találtam ezt a néhány sort. 
Engem elgondolkodtatott...
Türelmesen várom a ti gondolataitokat is a témáról! ♥