Bátran írjátok le ...

Bátran írjatok bele Ti is, ez egy olyan blog, amelyet közösen szerkesztünk.
(NEM KELL REGISZTRÁLNI sem!)Minden gondolat tőletek egy lélekölelés az olvasóknak...

2011. május 8., vasárnap

Elengedni valakit az életünkből?

A szívünk azt súgja, tartsuk ki még...valahol a lelkünk már érzi, hogy tovább kellene lépni...
Meddig működik az egónk? Fontosabb a mi együtt, mint az én? 
Két én állhat egymás mellett úgy, hogy egyik sem a másiktól veszi el az álláshoz szükséges belső energiát. Egymás mellett állva, egymás aurájában megfürödve stabilabbá leszünk. A kapcsolatok megkívánják az egyének szabadságát is. Együtt lenni nem lehet teher senki számára sem. 
Az érzelmek persze visznek bennünket...Hangját hallva, szemébe nézve megcsendül belső érzékelésünk, meghalljuk belső hangját lelkünknek, érezzük, hogy mi közel kerültünk hozzá. De mi van, a a másik lélek nem enged be minket belső folyósójába? Valameddig elmehetünk, de a cél előtt, amikor az igazi lélekölelés megvalósulhatna bezárja az ajtót? ...
Küzdjünk érte tovább? Vagy higgyünk benne, hogy egyszer csak kinyílik az az ajtó?
Vagy engedjük el? Tanultunk egymástól és most elengedhetjük egymást? 
Mit gondoltok?

32 megjegyzés:

  1. tanultunk egymástól, és most elengedhetjük egymást.. pont ma írtam erről egy idézetet.. :-))) addig tudunk egymásnak segíteni, amíg az mindkét ember számára áldásos, amikor már csak az egyik kapaszkodik a másikba, de annak ez a kapaszkodás már teher, akkor szépen útjára kell engedni a másikat, és nekünk is tovább kell lépni, megköszönve a tanítást.. nagyon nehéz, de ahhoz hogy új tanításokat, új embereket tudjunk az életünkbe vonzani, akik megint mutatnak nekünk valamit, ahhoz ez elengedhetetlenül szükséges, bár fájdalmas is lehet.. lépj tovább, hagyd, hogy be tudjon áramolni az életedbe valami új, ami szükséges!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szépen leírtad, de minden ujabb találkozás azt mutatja meg számomra ott a helyem, ahol még nem nyilt az ajtó.......lehet soha nem fog, de nekem ott jo, az az én kuckom. Szeretek ott lenni . Sokminden fájt ott is, igazán mellette nöttem fel. Lehet megtörtént a lélekölelés:) mert élünk mindketten mert élni kell. távol egymástol. de a szeretet örök.

      Törlés
  2. “Ha valamit nem szeretsz, változtass rajta! Ha változtatni nem tudsz, változtass azon, ahogy gondolkodsz róla! Csak ne panaszkodj!”
    Az embernek magában kell változzon. Ha másképp tudod gondolni, másképp is tudod látni a világot, és a kapcsolataidat is.

    VálaszTörlés
  3. Nehéz meghatározni, hogy mikor jön el ez a pillanat. Van, hogy azt érzed, még dolgod lenne, és rá kellene ébreszteni a másik felet, hogy vegye észre, hogy még nem tanulta meg a leckét, amiért engem kapott. Szerintem ilyenkor türelemre van szükség, és az akarat visszaszorítására, és engedni kell, hogy apró cseppenként átjussanak, a szeretett félhez az információk, és magáévá tudja tenni őket. Majd ezután jöhet az elengedés, vagy a kiteljesedett szerelem.

    VálaszTörlés
  4. A gondolataink megváltoztatásával egyetértek nagyon. Néha kívülállóként kell rátekinteni az életünkre hogy kiderüljön, hogy nem csak úgy lehet látni magunkat, ahogyan a saját szigorú szemünk látja. Hogy van más nézőpont is.
    Az első és a harmadik hozzászólás más-más nézőpontból közelít, és ez csodálatos. Fontos kérdés persze, hogy ha az ember tiszta szívből szeret, meddig viszi a hátán a másikat, aki egyre többször teher. Kitartónak lenni meghozhatja a gyümölcsét? (lÉlek)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A legszebb és legigazabb, amit itt olvashattam.

      Törlés
  5. Jól felkavartatok!
    Én hosszú ideje nem érzem jól magam a kapcsolatomban. Tisztára alárendeltem magam a páromnak. Az elengedés azt is jelentené, hogy megint egyedül maradok! :( Nem tudom mit tegyek!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Soha nem maradsz egyedül.

      Törlés
  6. Alárendelted magad?! Furcsa megoldás! Ez most így neked jó? Akkor hol vagy TE ebben a kapcsolatban?
    Ez így nagyon nem jó! Az indító bejegyzésben is ott van, hogy álljatok egymás mellett, de te hagytad, hogy rád dőljön a párod...Igen őt engedd el. Szerintem.

    VálaszTörlés
  7. „Mi lenne, ha tényleg elhinnénk az Istenit, az erőt, ami összetartja a dolgokat a mi tudatos kontrollunk nélkül is? Mi lenne, ha észrevennénk, hogy a mindennapjainkban is ez az erő működik? Mi lenne, ha elhinnénk, hogy ez az erő szeret minket, törődik velünk, és véd minket? Mi lenne, ha elhinnénk, hogy megpihenhetünk?... Bízni az erőben, ami működteti az Univerzumot a hit… A hit azt jelenti, hogy az Univerzum a mi oldalunkon áll… Minden próbálkozásunk, ami ezen erő irányítására irányul, puszta beavatkozás. Ha hajlandóak vagyunk megpihenni ez az erő értünk dolgozik… Amit irányítani próbálunk, az sokkal jobban működik nélkülünk…” „Amikor abbahagyjuk a dolgok kontrollálását, akkor azok beállnak a természetes rendbe és minden működni kezd. Megpihenünk, és így helyet adunk a magunknál sokkal nagyobb erőnek, az pedig sokkal jobb munkát végez annál, ahogy mi tennénk. Megtanulunk bízni abban, hogy az az erő, ami galaxisokat tart össze, a mi kis világunk körülményeivel is elbír.”(Marianne Williamson)

    VálaszTörlés
  8. A kapcsolaton belül is tudsz elengedni!!Nem akarod megváltoztatni a másikat, hanem te változol!Megérzi, hogy hagyod őt és közben változni kezd az által , hogy te változol és egy idő után egy úton mentek tovább!Akkor, ha az az út elágazik és a változástól mind a ketten rájöttök, hogy más fele kell mennetek, akkor már fizikálisan is el kell engednetek egymást, már nincs dolgotok egymással, befogadónak kell lenni az újra!!

    VálaszTörlés
  9. Az én életemben is felmerült ez a kérdés. Nem a párkapcsolatomban, hanem baráti szinten. Hosszú évek óta barátok vagyunk, egymás mellett álltunk jóban, rosszban. Mostanában egyre többször érzem azt, hogy valami megváltozott. Ő nagyon pesszimistán áll az élethez, én nagyon nyitottam, pozitívan.
    Találkozásaink után egyre többször érzem azt, hogy el kellene engedjük egymást. Találkozásaink végére ő erőre kap, én teljesen szomorúnak és fáradtnak érzem magam. És ő ezt nem veszi észre.
    Lehet, hogy eddig tartott a közös utunk, el kellene engednem? De hogy enged el az ember egy pesszimista barátot?

    VálaszTörlés
  10. Vannak emberek, akik nem azért küldettek hozzánk, hogy maradjanak. Hanem hogy átsuhanva életünk napjain megmutassanak valami fontosat, ami megváltoztat bennünk dolgokat. Ha pedig eljön a nap, el kell őket engednünk. Óriási bennünk a veszteség, pedig kaptunk valamit. Egy új jellemvonást, ami később életmentő lehet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megváltoztatott........

      Törlés
  11. "Van úgy, hogy két ember nem azért találkozik az életben, hogy örök társai legyenek egymásnak, hanem, hogy támaszt nyújtsanak nehéz pillanatokban, megmosolyogtassanak, tanuljanak. Ha ezt szeretettel és önzetlenül teszik, nyugodt lélekkel haladhatnak tovább az úton, megőrizve egy darabkát a másikból a szívükben.” Ez hasonlít az előzőhöz, de valahol a lényeg benne van! Nehéz elengedni valakit, akivel megosztottuk életünk egy részét, de ha szeretettel tesszük, akkor a sebek könnyebben gyógyulnak. Senkit sem lehet kisajátítani, önálló akarattal rendelkező emberek vagyunk. Szeressük magunkat, és a másikat annyira, hogy ami már nem működik, azt zárjuk le! Bízzunk Istenben, hogy ad lehetőséget arra, hogy megtaláljuk azt, aki még ránk vár! Mert semmi nincs véletlenül!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. 15 évvel fiatalabb férfibe lettem szerelmes, bár tudtam ő nem szerelmes belém. Hónapok múltak el hogy nem találkoztunk. Hiányzik, vágyom rá, annak ellenére hogy tudom én csak egy kaland voltam számára. Csak szeretettel tudok gondolni rá, és boldognak szeretném tudni. Nekem mégis hiányzik......Sors, karma nemtudom....miért pont Ő!

      Törlés
  12. Hogyan lehet elengedni valakit, akivel a kapcsolatom jó. Szeret, számára én vagyok a minden. Én is ragaszkodom hozzá csak a testem tiltakozik ellene mert ez egy nem szokványos kapcsolat. Nem igazán sikerül elfogadnom.Ezért kell elszakadnunk egymástól.Ti mit tennétek? Úgy érzem nem tudom elengedni és ő sem engem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem értem mit jelent az,hogy ez egy nem szokványos kapcsolat?

      Törlés
  13. Hogyan érteted meg a másikkal, hogy az adott kapcsolat benned végetért? Hogy szereted, mint embert, de ez nem elég. Hogy érteted meg vele, hogy el kell engednie, akkor is, ha szeret, mert különben megfulladsz mellette - abban az életben, amelyben éltek? Hogy tudod meggyőzni, hogy békében váljatok el, mert a gyerekek és a közös múlt és a kapcsolatotok összeköt bennetek mégiscsak - bizonyos síkon: hogy folytassátok a kapcsolatot, de váljon barátivá...mennyi kérdés!! Már tavaly szeptember óta kínlódunk: ő nem enged, én meg bizonytalan vagyok a hogyanban. Most méginkább azzá váltam, mert egy íriszdiagnosztikai vizsgálat szerint tüdődaganatom van. Sztem ez a fulladozás fizikai megnyilvánulása. És a férjem még most sem érti...egyre csak ragaszkodik hozzám. Mit tennétek egy ilyen helyzetben?

    VálaszTörlés
  14. Erőszakkal szeretetet nem tudsz kicsikarni...Ez a helyzet évek óta érlelődhet már benned. A gyerekeknek sem jó, ha egy fojtó kapcsolatban nőnek fel, harmónia nélkül. Ahogy írod, a közös múlt már múlt...elmúlt. Senki sem veheti el tőletek, az már a tiétek. De a jelenetek és a jövőtök a kezetekben van. Persze elsősorban és a legjobb lenne, ha képesek lennétek mindent átbeszélni, és megpróbálni megmenteni a kapcsolatotokat. Hiszen valamikor szerettétek kölcsönösen egymást...Ha még úgy érzed, hogy egy picinyke remény is maradt, de add fel. Viszont, ha nem megy valóban el kell engedjétek egymás kezét. Éppen szeretetből. (lÉlek)

    VálaszTörlés
  15. Köszönöm a választ. Sajnos, én úgy érzem, nincs értelme folytatni, de ő nem így látja. Ez az álhatatosság elbizonytalanít, de igazából most is úgy érzem, hogy jobb lenne külön baráti -jóviszonyt fenntartva élni. Nehéz felvállalni a döntést a gyerekek miatt, de én nem érzem jól magam ebben a kapcsolatban. Szóval, köszönöm mégegyszer a tanácsot.

    VálaszTörlés
  16. Elengedni nehéz!!! Pláne, ha nem tudod az okát miért sodorta az illetőt az életedbe a sors, mit akart vele mondani, tudatni??? Na pláne, ha a korkülönbség 25 év! Talán nem kérdés ki az idősebb. Miért...? Miért játszik velem a sors? Miért? Nincs válasz bárhol keresem, magamban sem találom. Segítsem, támogassam, tereljem, szeressem a magam módján, ahogy lehet, ahogy szabad? És ha ettől több van bennem , mit tegyek? Anya, barát és más egyéb...is felmerült az érzések között...és csak egy kérdés dübörög szűntelenül miért jött? És persze ő távol tart, nem akar az életében tudni...legalább is ahogy néha én bennem felmerült, úgy nem. Néha anyaként, néha barátként, olykor másként nézek rá...Nekem ő nem kellett, kaptam! Nem tudom miért... és most elengedni a legnehezebb feladat. Persze, a józanész felülkerekedik és győzni fog és én abba beleroskadok ...

    VálaszTörlés
  17. A legszebb és legőnzetlenebb szeretet, ha a megfelelő időben a megfelelő módon képesek vagyunk elengedni egymást ...Mint baráti , mint társkapcsolati szinten ...

    VálaszTörlés
  18. nehéz nagyon elengedni azt akit az ember igazán szeret.. és azt is nagyon nehéz belátni hogy eddig tiszta szívéből szeretett akkor miért változott meg ilyen hamar?!
    Itt csak a kérdések vannak amikre normális kielégítő választ ügysem kap az ember.. És mikor azt mondja nekünk életünk szerelme hogy már nem szeret na az a szívtépkedő de akkor kell belátni hogy muszáj tovább lépni és elengedni.. nem érdemes harcolni.. az igaz szerelemér nem is kell harcolni, jönni fog majd magától ha itt van az ideje addig kikell élni magunkat és azt csinálni amit szeretünk.. nem az a nehéz hogy elengedni hanem az a gondolat hogy elkell engedni és az addigi szokások meg fognak váltonzni.. Ahhoz lehetne hasonlítani hogy egy sivatagba kidobnak egyedül nincstelenül hisz az a világ amit köré építettünk az összedőlt és az megszűnt... mocskosul fáj az ilyen.. de belekell gondoolnii hogy mindenn végben ott van a kezdet.. ha egy ahjtó bezárúl ki fog nyílni egy másik ajtó .. de nem szabad harcolni valakiért hisz nem lehet rá erőszakolni a dolgokat.. Ne fuss olyan szekér utána ami nem vesz fell.. vagy ne harcolj olyas valakiért aki nem akarja hogy harcolj érte.. szabadon kell engedni bármennyire nehéz...

    VálaszTörlés
  19. Megismertem valakit,akit majd el kell engednem,ha eljön az a bizonyos pillanat.Én nem vagyok független,férjem és gyerekeim vannak,neki kapcsolatai.Ő most azt az időszakát éli,amikor az "igazit" próbálja megtalálni.És keresgéli szorgalmasan.Nem akartam ezt a szerelmet,de mégis itt van.Minden nap fájdalmasan telik el,a lelkem fáj miatta.Mert számára akadályt jelentenek a gyerekeim.Érzem,hogy szeret,szerelmes belém,de mégsem lehetünk együtt.Azt mondta nekem,ha egyedül lennék,akkor mi már egy pár lennénk.Minden reggel félek az ébredéstől,hogy mikor fogja megmondani,hogy már nem kellek neki,mert megtalálta az "igazit".Nem akarom és nem tudom őt elengedni.Mit csináljak?

    VálaszTörlés
  20. "Semmit ne erőltessünk. A lényeg, hogy minden megy magától és minden idővel bekövetkezik. Ha nem az életünkbe való és mi mégis megtartjuk, akkor is ki fog esni egyszer, csak később. Ha oda való és elküldtük, úgyis visszatér. Szóval nincs olyan, hogy jó vagy rossz döntés. Ami az életünkbe való, az ott lesz, ami nem, az egyszer eltűnik"

    "Akkor szeretünk valakit, ha megadjuk neki a szabadságot, hogy az legyen, ami szeretne lenni, ott legyen, ahol szeretne lenni! Akkor szeretünk valakit, ha megengedjük neki, hogy szabad akaratából legyen része életünknek."

    VálaszTörlés
  21. nagyon rossz ez így, úgy élünk egymás mellett, mint két idegen...igen, a stressz, a sok munka, de tudom, hogy nem lehet mindent erre fogni... inkább az, hogy nem láttam az elején, nagyon különbözőek vagyunk... és ha már nem öröm, ha hazajön, mert nem áll ki mellettem soha, mert érzelmi támaszt sem tud nyújtani, akkor mi van... nem akarok így élni életem végéig, talán még lehetek boldog... és visszakaphatom az elveszített önbizalmamat... a gyerekemről nem is beszélve, akinek nem adatik meg a normális család... és ez fáj a legjobban, hogy ez nem sikerült...

    VálaszTörlés
  22. Nem tudom mit tegyek.Az eszem azt mondja engedjem el,lépjek túl.De egy belső hang azt mondja,h ne. Nem tudom mit tegyek.Lépjek ki az életéből?Sodródjak?Azt mondja,nem akar velem lenni,mégis mindíg keres,látni akar.
    ..Össze vagyok zavarodva...

    VálaszTörlés
  23. Elengedem, mert ezt kérte. Szabad akar lenni, a maga útját járni, de nem akar mellé kapcsolatot. Én idősebb vagyok mint Ő. Én 25+, Ő még csak 20+. Én vagyok a lány. Első hosszú kapcsolata, és az eddigi egyetlen kapcsolata voltam. Nem lépünk ki egymás életéből, mert fontosak vagyunk egymásnak, és mivel a kapcsolatunk, ami 1 éve tartott tökéletes volt, se vita-veszekedés, sőt a testi vágyak is jól működtek így még azért van némi esély hogy visszatalál idővel. De menni akar... Hagyom, éljen kicsit, aztán ha úgy alakul úgy is visszatér. Addig mint barát, hála Istennek, itt lesz nekem, és én is neki. Ez erőt ad.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hogy alakultak a dolgok? Szerintem értelmetlen erre a fiúra egyetlen percet pazarolni. Ha visszajön, nem szerelemből teszi. Az már elmúlt a részéről és ami elmúlt, örökre múlt marad. Legfeljebb a ló nincs, a szamár is megteszi alapon visszajön. Erre vágysz? 25 év múlva 50 éves leszel, ő meg csak 45. A legszebb férfikor. Ilyenkor a pasikra 30-35 éves nők buknak 1000-rel. Esélyed nem lesz mellettük. Nekem 27 évesen a 28 éves első menyasszonyom egy idő után banyának tűnt. Szépen el is váltunk, időben eljöttem mellőle. Ez volt életem egyik legjobb döntése. A helyedben nem kergetnék több illúziót és kezdenél egy hozzád méltó, életképes kapcsolatot. Mondjuk egy 32-35 éves fiúval. Az már van annyira érett, hogy tudja mit akar és nem megy el mellőled csajozni. De legyen úgy, ahogy "akarod", vagy inkább hagyod, hogy történjen. Én még időben szóltam.

      Törlés
  24. Ismerős érzés.
    Egy ideig lehet türelmesen várni,de ha már többedszerre is ellök az illető,akkor hagyni kell mert csak nekünk okoz fájdalmat.
    Van egy olyan mondás hogy az az út ami fájdalmat okot az nem a te utad, vagy amit kérni kell azt nem adják szívesen...
    Látni kell a jelekből és összeáll a kép idővel.

    VálaszTörlés